Ász Szabászat

A szabászat

Szabásminták készítése

A gyártásra kerülõ modellek egyes alkatrészeinek szabásmintáit kell elkészíteni. A ruházati cikkek kiszabásához felhasznált anyagmennyiség tervezéséhez, a szabásnál keletkezõ hulladékok elemzéséhez és az anyagfelhasználás gazdaságosságának ellenõrzéséhez meg kell állapítani az egyes alkatrészek szabásmintáinak területét, vagyis a ruházati cikk hasznos anyagfelhasználását.

A szabásminták kerületének értéke a vágási-szabási hossz megállapítására használható, egyrészt a szabászati kapacitás és normaszámításoknál, másrészt a stancolásnál - kivágóprések alaklazásánál - a vágási erõértékek meghatározására és a kések anyagának leszabásánál. Elektronikus számítógéppel történõ szériázásnál a kerületi értékek alapján tervezhetõ a
szériázáshoz a rajzoló-berendezés kapacitása is.

A szabás tervezése - felfektetés

Egy-egy modell egy méretnagysághoz tartozó szabásmintáinak összes területe cm2-ben megadja az adott gyártmányhoz minimálisan szükséges anyag mennyiségét. A ruha alkatrészek változatos formái a szabásnál azonban nem illeszthetõk úgy egymáshoz, hogy közöttük a felhasználásra nem kerülõ hulladékrészek ne keletkezzenek. A kiesõ rész az úgynevezett belsõ hulladék, melyet gondos tervezéssel a lehetõ legnagyobb mértékben csökkenteni kell.

A szövetek, kelmék fajtái, színe, mintázata és a gyártmányok kialakítása miatt továbbá a terítési módtól függõen sok kötöttség van, amelyek a szabásminták elhelyezését megszabják. Amennyiben ezeket figyelmen kívül hagyjuk, úgy az elkészült termékek minõségét
leronthatjuk, és az értékét csökkenthetjük. A szabásminták legkedvezõbb elhelyezésének a megtervezése a felfektetés, az errõl készített
rajz pedig a felfektetési rajz. Pontosan meg kell adni a tervezendõ felfektetéshez:

• a tervezendõ szélességet
• irányértékként a várható hosszúságot
• a felfektetésben levõ gyártmányokat méretnagyság és darabszám szerint
• célszerõ megadni a belsõ hulladék irányértékét is.

Ezeknek az adatoknak alapján a felfektetõ szabász kijelöli a rajzterületet, a tervezendõ felfektetés szélességének és várható hosszúságának megfelelõ téglalapot és az elõírások, követelmények figyelembe vételével a lehetõ legjobb elhelyezésre, a lehetõ legkisebb belsõ hulladékra törekedve felfekteti a szabásmintákat. A minõségileg ellenõrzött szín, mintázat és szélesség szerint rendezett végekbõl a gyártás-elõkészítés összeállítja a szabászati tételt.

Szabás

A szabászaton kezdõdik meg a ruházati cikkek nagyüzemi gyártásának folyamata.

A szabászati folyamat négy technológiai munkafolyamatra osztható:

• az anyagok terítése
• a terítékrajzok elkészítése
• a szabás
• a kiszabott alkatrészek elõkészítése a további varrodai megmunkálásra.

Terítés

A ruházati cikkek nagyüzemi gyártásának egyik sajátossága, hogy az alkatrészeket nem egyedileg, hanem több réteget, lapot egymásra helyezve szabják ki. A szabász asztalon a rétegek egymásra helyezését, egymásra fektetését terítésnek nevezzük. Az egymásra fektetett anyagrétegeket összességükben terítéknek, a terítékben lévõ rétegeket pedig egyenként terítéklapoknak nevezzük. A terítést számos anyagsajátosság befolyásol; az anyag felületi szerkezete, mintázottsága, nyúlása, rugalmassága, elektrosztatikus feltöltõdése, vastagsága, szabási ellenállása, az anyag hibái.

Terítékrajzok készítése

A megtervezett felfektetés szerint a szabás elvégezhetõ a szabásmintákat a terítékre rögzítve, a terítékrajz alapján, kivágókések alkalmazásával, automatikus vezérléssel. Kisebb tételeknél, divatcikkeknél és egyszerõbb gyártmányoknál a szabásmintákat tõkkel rögzítik közvetlenül a terítékre, és ezek mentén szabják ki szabászgépekkel az egyes alkatrészeket. A nagyüzemi gyártásban az a módszer alkalmazott, hogy a felfektetési rajzok alapján vagy a teríték legfelsõ lapjára, vagy külön papírlapra felrajzolják az alkatrészeket és e szerint a terítékrajz szerint, szabnak. A kivágás, gyakori szóhasználat szerint stancolás, egyes szabászati rendszereinél a szabásmintáknak megfelelõ alakú késeket helyezik fel közvetlenül a terítékre a felfektetési rajznak megfelelõen. Az automatikus vezérlésõ szabás az utóbbi évek technikai eredménye. Mind a hagyományos metszõ kés mozgásának automatikus vezérlésével, mind új szabásmód alkalmazásával terjed a bevezetése a ruhaipari gyártásba is.

Szabás

A szabás, mint a szabászat munkafolyamata, a ruhaipari gyártás fõfolyamatának elsõ szakasza. Nagymértékben meghatározza a további gyártási folyamatot és az elkészítendõ gyártmány minõségét. Kimutatható, hogy sok esetben a kész gyártmány hibái és a gyártás közbeni hibák is a pontatlan szabásból adódnak. A nagyüzemi gyártáskor az alkatrészeket nem egyedileg, hanem terítékbõl szabjuk ki. Ez több problémát vet fel, például: nehéz a különféle anyagok rétegeinek együtt tartása a kötegben, követelmény az egyes rétegekbõl szabott alkatrészek formájának és méretének azonossága.

A szabászeszközök és azoknak az anyagra kifejtett hatása alapján a szabásmódokat négy fõ
csoportra oszthatjuk:

• Mechanikai szabásmód: ék alakú szabászeszköz hatol be az anyagba, az eszköz és az anyag érintkezése mentén keletkezõ alakváltozás és feszültség hatására az anyag roncsolódik, szétválik.
• Termofizikai szabásmód: a szabászeszköz megolvasztja vagy elégeti az anyagot a szabásvonalak mentén.
• Termomechanikai szabásmód: a szabászeszköz hatásvonala mentén az anyag mechanikai és hõenergia együttes hatására válik szét.
• Kémiai szabásmód: az anyagot a szabásvonalak mentén agresszív vegyszerekkel, savakkal, lúgokkal, roncsolják szét.

A szabászaton használatos szabászeszközök: ollók, körkéses-, kardkéses-, szalagkéses szabászgépek, kivágókések. A technikai fejlesztéseknek köszönhetõen alkalmazható a lézersugaras szabás, a plazmasugaras szabásmód, az elektromos kisüléssel végrehajtott szabás, a túlhevített gõzzel való szabás, a nagyfrekvenciás szabás, az ultrahangos szabás.

A kiszabott alkatrészek elõkészítése a további varrodai megmunkálásra

A kiszabott alkatrészkötegeket a szabászgéptõl vagy a kivágópréstõl rendezetten, csoportosítva tovább viszik és elõkészítik a varrodai megmunkálásra. Elkészítik a szükséges jelöléseket, az illeszkedõ alkatrészeket leigazítják az anyag mintázottságának megfelelõen (kockás, csíkos anyagoknál), beszámozzák az egy gyártmányhoz tartozó alkatrészeket, a kiszabott alkatrészeket összekötözik, összeállítják, csomagolják a tovább szállításra és tárolásra, mindemellett a kiszabott alkatrészek minõségét is ellenõrzik.

A fent felsorolt mõveletek szükségesek a ruhaipari gyártás megkezdése elõtt. A következõkben bemutatom, hogy milyen technikai és technológiai újdonságok könnyítették meg a ruhaipari gyártás-elõkészítést.

Ez a mi munkánk: a szabászat. Az ÁSZ szabászat évek óta nyújtja ügyfeleinek magas szinten a fenti szolgáltatások megvalósítását.

Ha szabászatot keres: a legjobb helyen jár!